Magyarország kommunikációs és pénzpiaci intervenciós támadás alatt áll. Elég világos, hogy a nyugat gyakorlatilag megpróbálja megdönteni a magyar kormányt, olyan gazdasági vészhelyzetet előidézve, hogy az Orbán-kabinetnek idő előtt le kelljen mondania. Hogy miért? Természetesen azért, mert Orbánék el kezdték felszámolni azt a rendszert, ami 20 éve nyomorítja meg Magyarországot és végül totális eladósodáshoz vezetett.
Orbánék azt a rendszerváltáskor, mesterségesen, jelentős részben a Mark Palmer nagykövet által közvetített amerikai érdekek alapján kialakított status quot akarják felszámolni, ami lehetővé tette a kommunista hatalomátmentést. Félreértés ne essék, szó nem volt itt ideológiáról ezért ideológiai összeférhetetlenségről se. Csupán arról, hogy a nyugatimádatában és majmolásában élenjáró, ultrabaloldaliból liberálissá átvedlő kádári kirakatellenzék és a számonkéréstől rettegő kommunista nomenklatúra a legjobb partner az USA számára, már ami a hatalmi érdekek feltétlen és gátlástalan kiszolgálását illeti.
Így jött létre az 1989-es rendszerváltás, így maradt érintetlen a teljes kommunista kapcsolati háló, így maradt érintetlen a rendőrség, a hadsereg, a titkosszolgálat, az ügyészség, a bíróság, de akár említhetném közigazgatást, a pénzügyi és gazdaságirányítást is, amely a 90-es évek elején egy nemzeti kormány szerencsétlenkedő frontemberei mögé bújva lopta, privatizálta szét a közvagyont elsősorban az ex-kommunista nomenklatúra kezébe. Hát mert hiszen a politikai hatalomhoz a gazdasági hatalom megszerzésén keresztül vezet az út…
Orbánék ezt az élősködő kapcsolati hálót akarják megszüntetni – egyébként nagyon helyesen, csak nem elég dörzsölten, nem elég megfontoltan haladva. Ezért és csak ezért kellenek az új alkotmány és az új törvények, amelyek lehetővé teszik a nyugat zsoldjába szegődött ex-kommunista erők számára 20 éve előnyös status quo, a következmények nélküli ország felszámolását. Hillary Clinton pedig nem annyira a magyar demokrácia állapota miatt aggódik, inkább az USA érdekeit gondolkodás nélkül kiszolgáló kollaboráns csoportok és hálózat működőképessége miatt aggódik. És van is miért aggódni, ezek a csoportok demokratikus úton itt belátható időn belül nem kerülnek kormányra. Hát ezért kell a külső segítség, az „aggódás”, a nemzetközi sajtóhisztéria, a forint shortolása, a sorozatos leminősítés, és még ki tudja mi minden van a „demokratikusnak” mondott eszköztárban.
Azt hiszem a Népszabadságban megjelent Palmer és Gáti interjúk óta pedig végképp világos, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem Magyarország barátja és szövetségese, mindössze a hazánkban élő „balliberális” szubkultúra barátja, szövetségese, más szóval: megbízója. És ebben a minőségében nem habozik nyomást gyakorolni a törvényesen választott magyar kormányra annak érdekében, hogy ez a két-háromszázezres szavazói csoport továbbra is a tényleges támogatottságánál lényegesen nagyobb, meghatározó beleszólást kapjon Magyarország ügyeibe.
Az SZDSZ-t már a 90-es évek elején is nyilvánosan támogató Palmer szerint, Magyarország még erőteljesebb nyomásgyakorló lépésekre számíthat. (Nem mellesleg, ezzel azt is elismerte, hogy ami eddig történt, az is szándékos nyomásgyakorlás volt, pl. az „aggódás”, a nemzetközi sajtóhisztéria, a forint shortolása, a sorozatos leminősítés.)
Kérdés, hogy most, hogy végre minden lepel lehullt, végre világos, hogy ki kivel van, ki milyen érdekeket szolgál, kinek ki a helyi strómanja, világos, hogy a magyar balliberális ellenzék a külföldtől várja a magyar kormány megbuktatását (nagyon demokratikusan), vajon miféle „demokráciát” képzel el az az USA (és az Európai Unió) Magyarországra? Esetleg törvénybe kell iktatnunk, hogy Magyarországon a választások eredményétől függetlenül mindig balliberális kormányt kell alakítani – különben kiderülhet, hogy Magyarország atom- és/vagy biológiai fegyvert fejleszt? Ahogy nézem, amerikai és európai „barátaink” szemrebbenés nélkül hajlandóak akár több millió embert is teljesen tönkretenni itt, ha ez a hülye nép nem a velük kollaboráló érdekcsoportokra szavaz.
De vajon felfogták ezek a hatalmak, hogy mit műveltek a saját megítélésükkel Magyarországon? Vajon felfogták, hogy mit üzennek Magyarország példájával Kelet-Közép-Európa népeinek? Azt hiszik, hogy mindezt büntetlenül megússzák? Előbb-utóbb mindenkinek leesik a tantusz.
Az oroszok is azt hitték, hogy büntetlenül megússzák 56 eltiprását.
De egy emberöltőt se bírt ki a hazugságra és elnyomásra alapított rendszerük.
