HTML

Így jártál...

"Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban." Mahatma Gandhi

Friss topikok

Linkblog

Egy túlpörgetett hecckampány tanulságai

2012.01.22. 23:30 Exe Géza

Bár manapság nincs sok oka örülni a polgári-nemzeti elkötelezettségű magyarnak, mégis azt mondom, észre kell venni azokat az eseményeket és jelenségeket is, amelyek komoly bizakodásra adnak okot. Mert van ilyen, nem is kevés. Ezúttal nem arra gondolok, ahogy a miniszterelnök visszaverte az Európai Parlamentben elővezetett liberális gyűlöletcunamit. Nem is arra gondolok, hogy szombat délután hányan mentek ki az Andrássy útra, hogy nemet mondjanak az Európai Unió és a USA elképesztő, minden demokratikus normát felrúgó nyomásgyakorlására. Mindkét esemény fontos volt, mindkét esemény értékes győzelem volt a maga nemében, de mivel széles körben ismertek és tárgyaltak, ezért én most nem ezekről beszélnék.

 
Tisztul a kép
 
Van egy mondás. Híres mondás. Így hangzik: "Az ördög legnagyobb trükkje, hogy elhitette magáról, hogy nem létezik." Ha valaki elsüti ezt a mondást egy társaságban, a lesajnáló reakciókból egész jól be tudja lőni, hogy ki tartja magát modern, felvilágosult, haladó, vagyis "liberális" lénynek. Pedig a fenti mondást – ki gondolná? – nem valami klerikális-reakciós, ellenreformátor jezsuita mondta, hanem minden "modernek", minden "haladók", minden "felvilágosultak" egyik legnagyobb, ikonikus példaképe, Charles Baudelaire*, a Romlás virágai alkotója. Nos, Baudelaire tudott valamit. Tudta, hogy az ember gyakorlatilag védtelenné válik, ha nem tudja beazonosítani az ellenfelét. Ha nem tudjuk megnevezni, meghatározni, hogy ki a támadó, nem tudjuk hogyan, mivel védekezzünk ellene, még csak segítséget se tudunk kérni bajban, hiszen azt sem tudjuk elmondani hogy mi a probléma, miért, mi vagy ki ellen kell a segítség.
 
Bogár László közgazdász professzor elemzéseiben rendre visszatérő elem a "Birodalom", amely tagadja saját létezését, és ezzel fojtja el csirájában az érdekeit veszélyeztető erők összehangolt fellépését. A globális hatalom először gúny és nevetség tárgyává teszi azokat, akik megpróbálnak fellépni ellene – és sokakat már ezzel tönkretesz. Aki ezt túléli és folytatja az ellenállást, azt egyre brutálisabb támadásokkal, vádakkal közösíti ki és hallgattatja el, akár teljesen megsemmisíti egzisztenciálisan az illetőt.
 
Hogy miért kell mégis bizakodnunk? Mert az elmúlt hetekben a magyar kormány és Magyarország ellen indított politikai és pénzügyi hadjárat során számos esetben hullott le az álarc, tárult fel környezetünk, s benne néhány állítólagos „barátunk”, „szövetségesük” valódi szándéka és természete – jobbára egyértelműen igazolva és alátámasztva a korábban cinikusan kigúnyolt összeesküvés-elméleteket.
 
Ma már tudhatjuk, hogy hazánk balliberálisait tényleg az USA-beli és nyugat-európai gazdasági, politikai érdekcsoportok támogatják és finanszírozzák (Bajnait pl. Sorosék és Clintonék) azért, hogy országunkban ezeknek az erőknek az érdekeit képviseljék, ezeknek az erőknek az érdekében befolyásolják a törvényhozást, a nemzetgazdasági folyamatokat, hazánk erőforrásainak birtoklását és felhasználását valamint az állami újraelosztást – magyarul a befizetett adónk sorsát. Amennyiben ez az érdekérvényesítés legalább nagy vonalakban egybe esne a magyar nemzet érdekeivel, csupán fizetett lobbistáknak kellene tekintenünk a balliberális politikai elitet. De sajnos nem így van, az esetek többségében a külföldi megbízók érdekei kifejezetten ellentétben állnak a magyar választók és adófizetők érdekeivel. Így balliberálisaink kiérdemlik Hegedűs hadnagy egri minősítését: ezek sajnos tényleg hazaárulók. Modernebb kifejezéssel kollaboránsok, quislingek, akik a helytartónak járó helyi hatalomért, pénzért, egzisztenciáért, kiváltságokért, hitbizományokért kiszolgáltatják hazánk erőforrásait az őket megbízó érdekcsoportoknak.
 
Porszem a gépezetben
 
Az elmúlt hetek eldurvuló csetepatéiban a nemzetközi, mainstream média annyira belemelegedett az ország ellen indított hecckampányba hogy teljesen megfeledkezett arról, hogy neki igazából függetlennek, elfogulatlannak kellene mutatkoznia. Ott tartunk, hogy gyakorlatilag szó szerint ugyanazok a hamisítások és rágalmak jelennek meg mindenütt New Yorktól Londonig, Párizstól Berlinig, jórészt ugyanazokból az immár konkrétan meg is nevezett magyarországi, "liberális" (ex-SZDSZ-es) forrásokból.
 
Ugyan – állítólag – ez a sajtó európai értékeket véd, de sajnos nagyon könnyen tettenérhető, hogy ez csupán a hasznos idiótáknak szánt fedősztori. Ugyanis van egy olyan, több ezer éves európai érték, amit a szabad és független sajtónak hivatali kötelessége lenne védeni és érvényesíteni.
Audiatur et altera pars, azaz "Hallgattassék meg a másik fél is.” Nagyon régi, még a római jogban lefektetett normáról van szó, amellyel azt rögzítették, hogy senki sem ítélhető el, anélkül, hogy megismertük volna másik oldal álláspontját. Ilyen, elemi normák emelték ki Európát a barbarizmusból, az ilyen alapszabályok tették civilizálttá ezt a világot. 
 
Azonban a függetlennek mondott, de valójában a globális érdekeket kiszolgáló nemzetközi sajtó nem hogy nem védi ezt az európai, civilizációs értéket, de azt kell látnunk, hogy tudatosan semmibe veszi: világosan és egyértelműen csak a magyar balliberális ellenzék és ex-SZDSZ-es csoportok kormányt támadó véleményét, narratíváját, valóságmagyarázatát és hamis tényállításait hajlandó megjeleníteni – ráadásul mindezt úgy, mintha ez egyöntetű, többségi álláspont lenne Magyarországon. Mivel ez egyértelműen kimeríti a szándékos dezinformáció és manipuláció fogalmát, elég pregnáns bizonyítékot szolgáltat az állítólag nem létező globális hatalom arroganciájára és barbarizmusára. 
 
Tehát a hiba megtörtént: bár sosem lett volna szabad ilyen szervezett agresszióval megnyilvánulnia a globális hatalomnak egy európai, elvben baráti, szövetséges országgal szemben, most mégis világossá tették, hogy igen, bár ők tagadják, valójában nagyon is hajlandóak erővel, nyomásgyakorlással felülírni egy független demokratikus ország demokratikus választásának az eredményét. És ez nem csak nekünk, magyaroknak vált világossá, de európai sorstársainknak is, sőt az egész világ számára. Nem véletlen, hogy Lengyelországban és Litvániában már szót emeltek Magyarország mellett. Pedig borítékolható, hogy ha valamit, akkor ezt mindenképpen szerették volna elkerülni – elemzések sora tárgyalta, hogy Magyarországgal éppen az a baj, hogy „rossz” példaként szolgálhat más országok, más népek számára. Hát úgy néz ki, már nem vagyunk egyedül, a túlpörgetett hisztéria másoknak is szemet szúrt, kontraproduktívvá vált.
 
Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy úgy tűnik Orbán végre megértette, hogy jelen helyzetben az "Élj ma, harcolj holnap!" parancs követése a nemzet stratégiai érdeke, és ezzel megelőzte, hogy elmozdítsák és mondjuk egy Bajnai nevű marionettfigura kezére játsszák az országot, akkor a polgári-nemzeti oldalnak minden beszólás, minden gyalázkodás, minden rágalom, minden ránk szórt mocsok ellenére is egészen jól sikerült az elmúlt néhány zaklatott hét.
 
 
* “Mes chers freres, n’oubliez jamais, quand vous entendrez vanter le progres des lumieres, que la plus belle des ruses du diable est de vous persuader qu’il n’existe pas!” (Charles Baudelaire: Le Joueur généreux, 1864.)
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: európai parlament

A bejegyzés trackback címe:

https://igyjartal.blog.hu/api/trackback/id/tr713722107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.