Ezekben a percekben zajlik a parlamenti képviseletét elvesztett ex-SZDSZ-es szubkultúra tüntetése a sajtószabadságért, a cenzúra ellen. Sajnos meg is van a cenzúra első áldozata a blogszférában – bár nem egészen úgy, ahogy a balliberális hecckampány jósolta.
A Mandiner blogon a minap élcelődő fotomontázs-sorozat jelent meg a blog semmilyen tekintélyt nem tisztelő, pimasz „szerzőpárosától”, bizonyos Kínai Kálmántól és Trágár Tónitól. A szerzők szemtelen humorizálása ezúttal a 6 projektre könnyű fél milliárd forinttal kitömött balliberális filozófusokról szólt. A pimasz és szokás szerint meglehetősen gyermeteg fotómontázsok nyilvánvalóan gúnyt űztek a Magyar Bálint és Kóka János miniszterek által gazdagon megtámogatott filozófusi körből.
S ma mit lát, aki benéz a Mandinerre? A poszt eltűnt, s helyette egy „Elnézést” című szöveg olvasható, amelyben a szerzőpáros bocsánatot kér a posztért, amivel csúnyán megbántottak az MTA Filozófia Intézetének derék dolgozóit.
Na most, aki hosszabb ideje olvassa a Mandinert, annak ezen a ponton leesik az álla, mivel ilyen, hogy a Mandiner törölt volna egy posztot, mert az beszólt valakinek, még nem fordult elő. Ráadásul a Mandiner nem csak úgy jókedvében tűzte a tolla hegyére a balliberális filozófusi csoportot, hanem azért mert nagyon úgy néz ki, hogy az SZDSZ támogatásáért elég vastagon megfizette őket az előző rezsim – természetesen közpénzből. Félmilliárd akkor, amikor Magyar Bálint évi 20 milliót is sajnált az ELTE Egyetemi könyvtártól arra, hogy fenntarthassa előfizetéseit azokra a Magyarországon egyedül itt fellelhető tudományos folyóiratokra, amelyek némelyikére a XIX. század óta fizetett elő a könyvtár, s amelyek előfizetését és gyűjtését még Rákosi idejében sem állították le – na ez nem kicsit durva, ha tetszik Heller Ágnesnek és haverjainak, ha nem. Ráadásul a sajtóhírek szerint olyan pályázatokat nyertek meg, ahol a nyertes pályamunkának köze nem volt a kiírt témához, illetve több ízben is olyan anyagokat adtak le, amelyeket már évekkel korábban publikáltak.
Hogy mi történt az elmúlt egy napban, ami végül a poszt törléséhez vezetett, nem tudom. De szemlátomást a Mandiner szerkesztői olyan jelzést, figyelmeztetést kaptak, amilyet eddig soha, pedig a blog ennél lényegesen keményebben odavert már igen nagy hatalmú politikusoknak és egyéb potentátoknak is, akik sajtóinformációk alapján keveredtek korrupció-gyanúba. De nekik lehet, hogy volt humorérzékük, és nem szívták mellre Kínai Kálmán és Trágár Tóni infantilis élcelődését és nem töröltették a róluk szóló posztokat.
Hát ennyit az ex-SZDSZ-es szubkultúra valós sajtószabadság felfogásáról, különösen most, hogy kint tüntetnek a Kossuth-téren az általuk elképzelt véleményszabadságért, amelytől tényleg Isten óvja ezt az országot.
